2014. december 22., hétfő

Ó, jöjj el, Népek Királya!

"Te Úr vagy minden nép fölött,
És Szegletkő, mely összeköt;
Sárból formáltad hívedet,
Most jöjj, fejezd be művedet!" (ÉE 15)
A király ma demokratikus világunkban talán idegen szereplőnek tűnik. Pedig egy igazi jó király aranyat ér. Rendet tart, védelmez és gondoskodik, hogy a lakók részesüljenek az ország áldásaiból. A király archetípus - ősi minta lelkünkben. Mi magunk is királyok vagyunk. Milyen király vagyok? S ki uralkodik fölöttem királyként? Vágyom-e egy igazi jó királyra? Az igazi nagyság, amikor le tud ereszkedni az egyszerű "alattvaló" szintjére... Jézus Krisztus, aki a világmindenség ősereje, leereszkedett trónjáról és közénk jött - kicsi lett, kisded... Karácsony.
"Ő tart majd ítéletet a nemzetek között, és igazságot szolgáltat számtalan népnek. Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést." (Iz 2,4)

Milyen jó lenne, ha békében és egyetértésben, együttműködésben élne minden nemzet. Ha a Szeretet Istenére hallgatnánk mindnyájan, ez működne. De itt, most utópia. Viszont saját környezetünkben, ami a mi felelősségünk, a mi "birodalmunkban" megvalósíthatunk belőle valamit, a remény jeleit adhatjuk. S ha így teszünk, Ő is itt van velünk.
"Az Isten Országa köztetek van." (Lukács-evangélium: Lk 17,21)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése